Táblagép

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

A táblagép vagy tablet PC hordozható számítógép, amelyet leginkább tartalomfogyasztásra fejlesztettek ki. Ezeknek az eszközöknek a legfeltűnőbb jellegzetessége a lapos, palatáblára emlékeztető formai kialakítás és méretarányok és ezzel együtt az igen nagy kijelzőfelület, amely az eszköz előlapjának több mint 75%-át is elfoglalhatja (pl. 12×16 cm-es képernyő és 13×19 cm-es keret); ez a kialakítás a felhasználói élmény növelését hivatott fokozni, főleg az audiovizuális tartalmak esetén. Hátránya azonban, hogy a kezelhetőséget nehezítik a hiányzó beviteli perifériák, pl. tartalomgyártás és szerkesztés esetén. Lényegében tulajdonságai és mérete alapján az ún. marokkészülékek (PDA, okostelefonok) és a billentyűzettel rendelkező netbookok közé helyezhető. Célja a tényleges hordozhatóság megtartása mellett a kényelmes tartalom felhasználáshoz szükséges (minél nagyobb) kijelző méret elérése. A táblagép elsődleges kezelési felülete a kijelzőként is funkcionáló érintőképernyője, ami a billentyűzettel és egérrel rendelkező számítógépekhez képest eltérő felhasználási, fejlesztési és vezérlési (programozási) filozófiát követel. Leegyszerűsített, táblagépekre szabott alkalmazások által egyes alapvető használati funkciók könnyebben vezérelhetőek, mint az ún. „asztali számítógépek” esetén, azonban ezen egyszerű használati módon túllépő igény esetén a lehetőségek erősen korlátozottak.

A táblagépeknél ma már követelménynek tekinthetők az olyan integrált kiegészítők, mint a vezeték nélküli kapcsolatot szolgáló eszközök: Wi-Fi, bluetooth, mobilnet, valamint az olyan hasznos kiegészítők, mint a mikrofon, hangszóró, GPS, kamera, giroszkóp, gyorsulásmérő és a magnetométer.

Tartalomjegyzék

1             Jellemzése

2             Típusai

2.1          Fejlesztés alapú csoportosítás

2.2          Adatkapcsolat szerinti csoportosítás

2.3          Egyéb csoportosítás

3             Története

3.1          Főbb típusok

4             Kiegészítők

5             Jövője

6             Források

7             Külső hivatkozások

Jellemzése

A táblagépek pontos definícióját nehéz megadni, mivel több cég párhuzamosan és több irányból megközelítve fejlesztett olyan modelleket évtizedeken át, amely részben ebbe a szegmensbe sorolható. Így meghúzni egy pontos határvonalat nem lehet. Jobb híján, mivel ezt a piaci szegmenst önállóvá és meghatározóvá az Apple iPad-je tette így ebből az eszközből kiindulva meghatározhatjuk, hogy ma leginkább mi tekinthető táblagépnek és mik a jellemzői.

Az egyik legátfogóbb meghatározás a következő: a táblagép jelenleg a legnagyobb olyan kézben használható személyi számítógép, amely tényleges használat közben is mobilisnak tekinthető, kézben használható, speciális támasz (pl. asztal) vagy segédeszköz nélkül.

Mérete leginkább 7–14 hüvelyk hasznos képátló közé tehető. Nyilván a mérettrend változhat idővel, de azért ennek rugalmassága behatárolt, hiszen a túl nagy készülék elveszíti a könnyen hordozhatóság előnyét a kisebb méretet pedig már értelmetlenné teszik a már jelenlévő okostelefonok.

Manapság az elvárt jellemzők közé a következő tulajdonságok tartoznak:

Nincs beépített billentyűzet, helyette kapacitív érintőképernyő virtuális klaviatúrával.

Színes kijelző.

Vezeték nélküli kapcsolat (rendszerint wi-fi).

Minimális vezetékes ki- és bemenet (rendszerint audiokimenet és USB-port, ami ideális esetben töltő csatlakozás is).

Több órás üzemidő (a mobilitás érdekében), és legalább 150 óra készenléti idő.

Lejátszik médiafájlokat és internetböngészésre is alkalmas.

Használattól függően GPS, beépített kamera(k), digitális iránytű, 3 irányú gyorsulásmérő.

Típusai

A Lenovo X61 ún. slate táblagép üzemmódban

Fejlesztés alapú csoportosítás

Nincsenek éles határvonalak a típusmeghatározásnál, de leginkább különbséget a fejlesztési irány és cél alapján tehetünk.

Slate táblagép (X86-alapú) lényegében PC-ből fejlesztett kompakt eszköz. Ilyen volt a Microsoft 2001-ben bejelentett gépe. Az érintőképernyővel rendelkező notebookokat hívják így, mint pl. a Lenovo Yoga nevű gépe.

Mobilból fejlesztett (ARM-alapú) PC irányába. Ilyen az iPad. Itt a készülék képességei korlátozottabb, mint a tablet PC esetében, de ez nem feltétlenül csak a hardver miatt fordulhat elő, hanem üzletpolitikailag is limitálhatja a gyártó által biztosított, egyes PC-k esetén megszokott funkciókat, mint pl. a szabad egyéni szoftvertelepítést. Tulajdonképpen nagyra nőtt mobilok ezek, mivel a hardverük (és sok esetben a szoftverük is) nem tér el lényegesen egy átlagos mai okostelefontól. (Többek között az Android, BlackBerry, Windows RT, webOS, MeeGo és iOS alapú gépek tartoznak ide.)

Tablet PC vagy Hibrid (X86-alapú). Szintén PC-ből fejlesztett, lecsatolható billentyűzettel, vagy billentyűzet nélkül forgalmazott gép. Ilyen volt a Lenovo X61 Tablet. A Windows 8 alapú tábla PC-k mindegyike ide tartozik (a Windows RT viszont nem).

Adatkapcsolat szerinti csoportosítás

A táblagépek alapvetően két csoportra oszthatóak adatkapcsolat szerint:

Helyi vezeték nélküli kapcsolat. Ez a táblagépek alapváltozata, ahol a gép önmagától helyi Bluetooth, NFC, Wi-Fi, vagy egyéb hasonló kapcsolattal képes az internethez (és más eszközökhöz is) kapcsolódni, akár a notebookok. Ezek a helyi hálózatok rendszerint ingyenesek, de csak rövidtávú hatósugárral rendelkeznek, például egy lakásban, irodában, bevásárlóközpontban, így az ilyen gépek is csak ott használhatóak magukban. Közvetlen mobilinternetes hálózathoz általában nem tudnak kapcsolódni, mert az ahhoz szükséges modemek telepítőprogramjai nem kompatibilisek a táblagépek operációs rendszereivel.

Mobilinternetes kapcsolat. Ezek a gépek az előbbi Wi-Fi és egyéb helyi hálózatok mellett képesek önmaguktól a 3G, 4G mobilinternethez is kapcsolódni, akár az okostelefonok, épp emiatt ilyen táblagépek kisebb méretű modelljei akár telefonként is funkcionálhatnak. Ennek megfelelően a legismertebb ismertetőjegyük a rajtuk lévő SIM-foglalat, ami az előző változatokról hiányzik. Ezek a mobilinternetes táblagépek már bárhol használhatóak, viszont a csak Wi-Fi-s gépekhez képest jelentősen drágábbak lehetnek.

A nagy gyártók kínálatában ugyanannak a típusnak rendszerint mindkét változata megtalálható.

Egyéb csoportosítás

A 2011 év végén a korábban e-könyv-olvasókat értékesítő két nagy könyvkereskedelmi online cég az Amazon és a Barnes & Noble is belépett a táblagép piacra a maguk fejlesztette alsó kategóriás, olcsó készülékükkel. Ez némileg átrendezi a piacot és kezd körvonalazódni egy csatolt szolgáltatásra épült piac is. 2012-ben új - főleg szoftvergyártó - piaci szereplők léptek be a táblagép-értékesítők közé a Google és Microsoft személyében. Az újraalakuló piac aztán lépésre kényszerítette a Apple céget is, hogy megjelenjen - korábban Steve Jobs által ellenzett - kisebb méretű táblagéppel is. A piac évről évre alakul. A 2012 év végére a táblagép eladások zöme két szegmensre bontható:

- 7"-8" közötti táblagépek. Előnyük, hogy olcsóbbak és mobilisebbek. Az Amazon, Barnes & Noble és Google a hardvert közel profitmentesen vagy akár veszteségesen adja és csatolt szolgáltatáson profitált. Az Apple pedig presztízsokokból van jelen itt. Számos modell ebben a méretben telefonként is funkcionál a telefonálásra még alkalmas méret miatt.

- 9"-11" közötti már klasszikusnak mondható kategória. Itt jellemző még, hogy a hardveren van profit is. Az eladásokat pedig még 2012-ben is az Apple uralta.

A két szegmensben a kiélezett versenynek köszönhetően a hardver felszereltségében már nem jellemző komolyabb eltérés a nagy gyártók között.

A nagy kereslet miatt a piacon megjelentek még az ún. „olcsó táblagépek”. Ezek minőségükben és felszereltségükben jelentősen eltérnek a piacot meghatározó termékektől. Gyakori, hogy e termékek eredete bizonytalan. Fejlesztésüket a piacvezető termékekből átvett gazdaságos megoldások jellemzik.